cimkék:  pályázat , 2010 , siofok 320

nemzetközi építészeti ötlet és tervpályázat

bővebb információért kattintson a + ikonra

itt találsz komplett PDF dokumentációkat…

siofok 320 tablók

siofok 320 műleírás

siofok 320 költségbecslés

 

Kiindulás – Kenyérgyárból kulturális köztér
A beruházói döntés a projekt helyszín kiválasztásában erős üzenettel bír: a felhagyott kenyérgyár a mindennapi „betevő” helyett szellemi tartalmakat fog előállítani és közvetíteni. Bár a típus szocreál ipari épület helyszíne soha nem volt fókuszában az itt élők mindennapjainak, mégis mindenki a (kenyere) által napi kapcsolatba kerülhetett vele. A projekt megvalósulásával ez a kapcsolat fog újraíródni, és a gyár olyan táplálékkal szolgál majd a közösségek számára, amely szintén a „mindennapok eledele” lesz, nemcsak az ünnepi alkalmaké. Ha így lesz, akkor közösségformáló erővel bír majd, tehát igazi kulturális „köztérré” válik, ahol az emberek információt, tudást cserélnek, sőt részeseivé válnak az alkotás folyamatának. A feladat értelmezésekor ez a pont lett számunkra az origo, miként hozható létre az elszigetelt, kontextus nélküli ipari inagatlanból, egy településszerkezeti zárványból fontos közfunkciókkal bíró téregyüttes, benne egy multifunkcionális komplexummal, amely jótékony hatást gyakorol a környezetére, és életteli folyamatokat indít el.

Tágabb, és szűkebb térségi kapcsolatok:
A terület az ország egyik legforgalmasabb közlekedési és egyben turisztikai folyosója, és desztinációja mellett helyezkedik el, tehát joggal számíthat átutazó látogatókra a célturisták mellett. A megközelítés a távolról ideérkezők, tehát az autós forgalom számára egyértelműen az új tervezett elkerülő út felől várható. A tömegközlekedést használók, gyalogosok, és az egyre népesebb kerékpáros közönség a város centruma, ill. a Balatoni Kerékpár út felől a Déli utcát és a névtelen zsákutcát, esetleg a Csíky utcát érintve jut el a területre.

Közvetlen köztér kapcsolatok, közterületek karakterisztikája:
A telket keletről körülvevő közterek csendes lakóutcák, amelyek jelenleg a zárvány jellegből következően csak érintik, de nem tárják fel a területet. A jelentős forgalom lebonyolítására is képes elkerülő útról az ingatlanra lehajtani jelenleg nem lehet. A szomszédos lakóutcákból az eredeti beruházás során egy zsákutcát „növesztettek” bejáratként a telekvégek alatt, jelenleg ez a kapcsolat üzemel, de pozíciójánál fogva nem alkalmas jelentős forgalom fogadására.
A tervezett közfunkcióból adódóan a teljes elszigeteltség megszüntethető a lakó utcák gyalogos forgalmának telekre való irányított beengedésével, sőt a zsákutca Déli utcáig történő meghosszabbításával tovább javítható a szomszédos utcák vérkeringése. A Déli utcai front megnyitása a belváros felől teszi közvetlenül elérhetővé a területet. A Szekrényessy út egyértelműen predesztinálja a telek nyugati oldalát a gépjárműves megközelítésre, a gazdasági feltöltés fogadására. A fentiek alapján tehát megállapítható, hogy amíg a városi, helyi – gyalogos, kerékpáros – forgalom főleg a Déli utca, és a lakóutcák irányából érkezik, addig a motorizált látogatók az elkerülő utat fogják használni áteresztő képessége és a hálózati kapcsolatai miatt.

Telek berendezés, köztér alakítási és beépítési javaslat
A meglévő épületállomány megtartásra érdemes része kijelöli az első ütem helyét a telek északi felén összhangban a város felöli könnyű megközelítéssel. A második ütem az elkerülő útról rögtön feltárható déli telekrész, így a későbbi munkálatok nem zavarják a már elkészült részek működését, egy új kelet-nyugati épületszárny szakaszolja a teret észak-dél irányban.
A tér sorozat első eleme, az „érkezés tere” a Déli utcai fronton nyitja fel a komplexumot. Innen az új épület bővítmény alatt belépve az esemény- és rendezvénytérre jutunk, amelyet a meglévő és az új épületszárnyak kereteznek, ezek irányítják a látogatót tovább a tér öblében található főbejárathoz. A tér szintje megemelt, mert szintben igazodik az épület padlószintjéhez. A főbejárat mellet elhaladva – a K-NY-i épületszárny alatt – a térsorozat a telek déli felén folytatódik a parkban amely kert és felszíni parkoló funkciót lát el. A park szintje süllyesztett, ezért egy rámpával kapcsolódik az eseménytérhez. A telket feltáró belső észak-dél irányú szervizút a park déli végében kapcsolódik a Szekrényessy úthoz, valamint az északi telekvégen a megérkezés tere mellett a Déli utcához köt ki.
A városi hálózatba integrált köztérláncolat kialakításában szőnyegként vonul végig a komplexum körül, illetve alatta, ugyanis a létesítmény II. üteme a megsüllyesztett térszínt fölé emelkedik így ad helyet a kertnek és parkolónak, a föld hozzáférhető marad. A szőnyeg mintázatát adó „pixelek” kert és tájépítészeti elemi egységek adnak dimenziót a térnek, és az adott funkció dominanciájához igazodnak az anyaghasználattal, de ugyanakkor figyelemmel arra hogy többféle használatot tegyenek lehetővé.

Építészeti megfontolások:
Az épületkomplexum programja tartalmánál és dimenziójánál fogva is szimbolikus erővel bír, fontos üzenetet hordoz. Kulturális téren akár a térség meghatározó létesítménye lehet, de a város szempontjából is elvitathatatlan a vezető szerepe, a megőrző és megújító szemléletű épített környezet alakításban. Az építészeti koncepció a térbeli és időbeli ütemek, és funkciók erőteljes szétválasztásával igyekszik követni a feladat sokrétűségét a téralakítás, és tömegformálás, valamint anyaghasználat terén. Ezért a megvalósítás ütemezettségét alapul véve, három markánsan elkülönülő építészeti nyelvezetet használtunk:
Megőrző: a meglévő épületállományból a kenyérgyár épületének fő és nyugati mellékhajóját, liszttornyát és iroda fejépületét megtartjuk, de letisztítjuk a toldalékokat az északi és déli oldalon. Az eseménytér felé forduló keleti hajó helyére a térrel kapcsolatot tartó acél-üveg szerkezetű „tornác” kerül.
Integráló: a kenyérgyár puritán, racionális téglaépítészetét az első ütem bővítményeiben szikár, feszes tömegkomponálású üveg, acél keresztszárnnyakkal bővítettük az épület északi és déli végén, ezzel egyben megadva az eseménytér határoló térfalait is. Az első ütem építészete megőrizve az eredeti épület jelentős részeit, új kontextusba helyezi, és egy világos fénnyel átjárt, modern kompozícióba integrálja. Tehát itt a fő szerep az integrációé, amely a meglévő struktúrák erősségeit keresi, és azokat fűzi tovább, egy határozott anyaghasználati kontraszt megtartása mellett. Az üveg dominancia mellett megjelenik az acél és a beton. A második ütem építészeti attitűdje merőben eltér ettől.
Élősködő: a második ütem funkciója kihasználja a meglévő már elkészült stuktúrákat, „parazitaként” rátelepszik az elkészült rendszerekre. Ez a viszony megjelenik az építészeti megformálásban is: az épület organizmusként nő ki a központi elosztótérből és egy folyamatosan emelkedő hurkot leírva tér vissza, ott keresztezve önmagát tovább fordul az eseménytér irányába. A téralkotás logikája más, mint eddig, nincsenek szerkesztési szabályok, stiláris regulák, a tér szabadon áramlik a funkció igényeinek és a hely adta lehetőségeknek megfelelően. Amint „kinő” az épületből elhagyja a termő talajt és helyet ad a parknak, a parkolóknak. A szolíd tömör amorf test helyenként felszakad, ahol zöldfalak, ill. bevilágító felületek nyílnak meg, változó hajlású tetején vízmgtartó extenziv zöldtetők, napkollaktoros és fotocellás zónák váltják egymást. Az anyaghasználatra jellemző a nagy teherbírású fém térbeli rács-szerkezetek használata, ill. a látszó felületek kialakításánál az utolsó generációs könnyű, de szilárd táblás kompozit anyagok használata.

Funkciók elhelyezkedése:
Gyárépület: a megtartott épületrészt a terek arányai, méretei alapján vontuk be használatba. A csarnok főhajója a nyugati oldalán kiegészülve egy galéria szinttel a kiállító és galéria tér. Északi oldalán a déli utca felé, kihasználva a tájolás adta lehetőséget és a visszacsupaszított eredeti konzolos rámpa tetőt, egy üvegdobozzal türemkedik ki a kiállítótér tartalma a város felé. A nyugati vékonyabb csarnokhajó ad helyet a látványgépészetnek, a keleti csarnokhajó helyére pedig az udvarral kapcsolatot tartó esemény- és kiállítótér új üvegtornáca kerül. Az iroda fejépület raktárt biztosít a kiállításhoz, első emelete a múzeumpedagógiának ad helyet, az új második emelete pedig már az illeszkedő ráépítés a komplexum adminisztrációs funkcióival. A volt liszt torony részben függőleges közlekedést biztosító lépcsőt és liftet, valamint kiszolgáló funkciókat rejt a kiállítások szintjén, feljebb pedig kijáratot biztosít a tetőteraszra, egy kis shopot és kilátó kávézót tartalmaz.
Első ütem bővítményei: az első ütem keresztszárnyai két kapuzatot is alkotnak. Az első amely Déli utca felől a létesítmény városi köztér bejárata, a hely, ahol belépünk a 320°-ba. Az összekötő szárny a kenyérgyár adminisztrációs épületének tetejéről hídként fordul át egy új épületet akotva a névtelen utca mentén. Felvezetésként adminisztrációs funkciókat, műtermeket, apartmanokat, és egy térre nyíló kávézót valamint az alkalmi kiállító teret, művészeti shopot tartalmaz. A tér másik, vagyis a déli végén lévő kapuzat az eseményteret és a süllyeszett parkot köti össze egy szintkiegyenlítő rámpával, melyen át lehet lejutni a parkba ill .feljutni a parkolóból az eseménytérre. A robosztusabb középső keresztszárny fűzi fel az épület fő funkcióit egy központi elosztótéren, előcsarnokon keresztül: a keleti oldalán az eseménytér felé megnyitható színpaddal rendelkező stúdió színházat, az átkötő részben étteremmel, amely az eseménytérre emeleti terasszal fordul, a nyugati oldalon pedig a színház és konferencia terem súlyos tömbje kapcsolódik.

A színház töltése a gazdasági bejárat felől megoldott, szintben pedig hidraulikus emelőasztalok jutatják az anyagokat a kívánt helyre. A színház közönség bejárata és a színész, gazdasági közlekedői, valamint kiszolgáló és vizes helyiségei egymástól szétválasztottak. A felső szinten található a próbaterem. A színháztömb teteje kihasználva a belső tér kínálta geomeriát lépcsős-teraszos kialakítású, és helyet ad egy extenzív tetőkertnek, amely tan és bemutató célokat is szolgálhat. A déli átkötő épületszárny alul szintben kapcsolódik a süllyeszett parkhoz, tehát a létesítménybe a parkolók felől itt lehet bejönni. Itt vannak a fő közönségforgalmi kiszolgáló helyiségek is, mosdók, ruhatár, az épület üzemelését biztosító kiszolgáló funkciók. Szintén ezen a szinten kapcsolódnak a gazdasági feltöltés helyiségei is, valamint itt található a konyhaüzem, amely lift kapcsolatban van az éttermi térrel.
Ugyancsak ide a központi előcsarnokba kötnek be északról a gyár épület kiállítóterei, délről pedig a II. ütem funkciói. Természetesen a központi elosztótér akadálymentes közlekedést tesz lehetővé az egyes szintek között, és rendelkezik a vendégforgalom kiszolgáló tereivel.

II. ütem: a parazita épület funkcinális „gerincét” a statikus kiállítás és bemutató interaktív funkciók adják. Az alsó szintjén a bejárat, felette az okatás helyiségei találhatók, az emelkedő rámpa jellegű födém irányított, és állandóan változó dinamikus kiállítási teret adva jut fel az interaktív funkciókig, ahol szintén visszakapcsolódik az elosztótér függeleges közlekedési rendszerére, ill. alternatívaként innen vezet ki a tetőteraszok felé.
A meglévő épületből kiinduló építészeti rehabilitáció a terek összefűzése, végtelenítése során eljut a szocreál gyárépülettől a teljesen szabadonformált térstruktúráig.

Szabad tér építészeti koncepció – zöldfelületek

A város szövetébe való illeszkedés
Az új kulturális központ különleges helyet foglal el a város életében. Kiemelkedő státusa indokolja, hogy a telek beépítése ne szigetszerű legyen. A környező közterületekre kiterjedve és azoknak is új minőséget adva kell szervesen integrálni a város szövetébe. A szomszédos területhasználatok jelentősen eltérőek, ezért átmeneti tereket hoztunk létre körben a telek határán és a telek körül. Ilyen átmeneti tér a fő fogadótér, mely a város irányából érkezőket fogadja az északi oldalon és a lakóutcák elé nyitó kis városi terecske, mely organikusan kapcsolódik az intézmény külső tereihez így lehetővé téve ezek parkként való használatát. A szomszédos területhasználatok zavartalanságának érdekében, összekapcsoló szerepük mellett elválasztó / védő funkciót is kaptak ezek a köztes területek: a lakóutcák felé ligetes védősávok, a forgalmas Szekrényessy út felé széles többszintes növénytelepítés kerül kialakításra promenáddal.

*Funkcionális egységek
I. új városi közterek: *
erős illeszkedési pontok a város szövetéhez / az épülethez közvetlenül kapcsolódó fórum és fogadóterek

Fogadótér – főbejárat
A főbejáratnak hangsúlyt ad a landmark jellegű “320°” totem, mely multimédiás vetítő-rendszerével folyamatosan informál az aktuális programokról. Virtuális plakátként is funkcionál. A totem anyaga korten, mely jól illeszkedik az eredeti kenyérgyári épület tégla-homlokzatához. A totembe lézervágott betűk rajzolják ki a 320° logót, mely éjszaka a totem belsejéből világítást kap. A feszített víztükrű díszmedence egyszerű kontrasztot képez az épület homlokzati elemeivel.

Fórum – központi udvar
A rendezvénytér kialakításánál egy belső-kert hangulat kialakítása volt a cél, ugyanakkor a tér átláthatóságának teljes megőrzése. Ennek érdekében a növényzet talajtakaró típusú és a fák magas, elágazó törzsűek és laza lombkoronájúak (ezeket a szép törzsű fákat, mint szobrokat éjszakai világítás is kiemeli). Terepmozgatással hoztunk létre kisebb, alacsony szigeteket a pixel rendszerben (a rendszert a következő fejezetben fejtjük ki), melyek támfalai szolgálnak a téren ülőbútorokként. Művészeti projektek megjelenésére itt többféle médium szolgál. Az épület által képzett kapuzat, melyen át besétálunk a fórumra falfelületei és a büféterasz előtetőjéről visszafolyatott vízfüggöny vetítési felületként szolgálnak. A szabadtéri nézőtér így két irányban is működhet. Az udvar egy része és a büféterasz ideiglenes kiállítótérként is szolgál.

Új városi köztér a lakóterületek irányában
A fórum – rendezvénytér felől a terep lelépcsőzik a kültéri színpad épülete mellett a csapadékvízgyűjtő tó irányába, a másik oldalon a két terepszint kaszkáddal kísért széles rámpával kapcsolódik össze. Ezen az oldalon a kulturális központ melletti két kis utca csatlakozásánál lévő teresedést tovább gondolva városi teret építünk ki, mely a mellett, hogy az intézmény előterét képezi, belépő az új közpark felé.

*II. parkoló és közpark: *
A nappali órákban többnyire üresen álló parkolórész olyan módon lesz kialakítva megközelíthetőség, zöld burkolatok, köztéri bútorok), hogy azt városi közparkként használhassa a nagyközönség.
A második ütem “lebegő épület kigyója” alatti terület elsődlegesen park és kert funkciójú, de ugyanakkor nagy rendezvények alkalmával a megfelelő számú parkoló hely áll benne rendelkezésre. Az intézmény parkolási hely igényét elsősorban a telekszéli parkolóhelyek biztosítják. Nagy rendezvények, vagy látogatói csúcsidőszakok alatt nyitják meg a telek belsejében lévő helyeket. Ezt a funkcionális kettősséget képezi le az anyaghasználat. A burkolatok kiválasztásánál alapvető szempont volt, hogy átmenetet képezzenek a zöldfelületi jelleg irányába (lsd. magyarázó ábra 4. tabló). Ez azt jelenti, hogy minden burkolat legalább vízáteresztő tulajdonsággal rendelkezik és nagyobb részük zöld burkolat (lsd. magyarázó ábra 5. tabló). A különböző burkolati textúrák játékos szőttes-szerű felületet hoznak létre, amely elrejti a hely parkoló funkcióját.
A hely szelleméhez hűen ez a szőttes motívum a művészeti és természeti sokszínűséget, diverzitást és játékosságot tükrözi. A többi köztéren is megjelenik; elemi egységeinek léptéke és anyagai mindíg a kapcsolodó használatokhoz igazodnak. Az alapegységeknek (pixelek) különböző karaktere van. Némelyikük homogén felületet ad (burkoltak, növényiek, vagy a zöld és az ásványi felületeket elegyítők), más pixelek pedig különböző típusú növény- és környezet-architektúra kompozíciók. Ebből a tipológiából adódik a rendszer nagy fokú variálhatósága. Az elemeket élesen elhatárolják egymástól a fa illetve fém lemezből kialakított süllyesztett szegélyek. A rendszert vizuálisan összefogják az egész telken végigfutó keskeny burkolati sávok, ezek adják a szövet fő vezető szálait, struktúráját. A mozaikosság ellenére ez a grafikus motivum a perspektíva erejével egységesíti a látványt.
A kialakult „fénykút” hangsúlyozására egy különleges design-elem került a szőttes-kert felett kígyózó épületszárny által körbefogott térbe. Az óriási legömbölyített kavics formájú lámpatestek nappal tükröző felületükkel sokszorozzák a fényt, éjszaka maguk is fényt bocsájtanak ki – programozható fényjátékot, led technológiával.

III. Parkzóna / promenád / zöld védőzónák
A telek keleti szélén szalagként fut végig a parkosított zóna, mely ligetes promenádot, az abba illeszkedő növényesített teraszokat és csapadékvíz – gyűjtő tavat foglal magába. A tavon stégrendszeren keresztül sétálva ismerhetjük meg a vizi biotópot (tanösvény). Az új intézmény-terület ligetes védősávval kapcsolódik a lakóterületek zónája felé. A Szekrényessy út mentén védőfásítással kísért ligetes promenád kialakítását javasoljuk, mely kettős: védő – elválasztó és összekötő szerepet lát el.

IV. Tetőkertek, zöld falak
Bemutató kertek kialakítása a tetőn:
1 kísérleti és tankert melynek témája: biológikus növénytermesztés lehetőségei a városi beépített felületeken (termékeny földterületek csökkenése, városok élelmezésének kérdése, CO2 kibocsátás kiküszöbölése-helyben termesztett élelmiszerek)
2 tanösvény a magyarországi száraz gyepekről és ezek felhasználhatósága az épületszigetelésben: a tetőkertek lehetséges szerepe a biodiverzítás megőrzésében, az épületenergetikában és a városi mikroklíma javításában (hőmérséklet, páratartalom, levegőtisztaság)
Itt lehetőség nyílik a kapcsolódó technológiák bemutatására (tetőkertek / zöldfalak építése).

Fenntarthatóság
A fenntartható fejlesztés megvalósítása érdekében konepciónkkal javasoljuk : – a területen található burkolatok és egyéb bontásból származó anyagok újrahasznosítását a kialakítandó burkolatok alépítményében. – az anyaghasználatban következetesen figyelembe venni az ökológikusság elvét: vízáteresztő, illetve zöld burkolatok és őshonos/ellenálló, ezért kevesebb öntözést és fenntartást igénylő növényanyag használatát – a csapadékvíz beszivárogtatását, telken tartását, felhasználását az öntözéshez, esővízgyűjtő medence – természetes biotóp kialakítását (biológiai víztisztító, vízszűrő hatás) – extenzív és intenzív tetőkertek kialakítását (itt is vízviszatartás, szigetelés, mikroklíma javítása)

Növényalkalmazás
A tervezett növényzet kialakításánál a tájegységre jellemző fa-, cserje- és lágyszárú fajokat részesítettük előnyben. Így a fenntartási költségek mérsékeltebbek, hiszen a környezet a telepített növényzet ökológiai igényeinek megfelelő. Ennek megfelelően a fafajok közül a cserfa (Quercus cerris), a kocsánytalan tölgy (Quercus petraea), a molyhos tölgy (Quercus pubescens), a kislevelű hárs (Tilia cordata), a mezei juhar (Acer campestre), a sajmeggy (Prunus mahaleb), a virágos kőris (Fraxinus ornus), a barkócafa (Sorbus torminalis) a és a vadkörte (Pyrus pyraster) alkalmazását javasoljuk.
A cserjeszintbe például a cserszömörce (Cotinus coggygria), a veresgyűrű som (Cornus sanguinea), a húsos som (Cornus mas), az egybibés galagonya (Crataegus monogyna), a cseregalagonya (Crataegus laevigata), a közönséges fagyal (Ligustrum vulgare), az ostorménfa (Viburnum lantana), a varjútövis (Rhamnus catharticus), a gyepűrózsa (Rosa canina), a pukkanó dudafürt (Colutea arborescens), törpe mandula (Amygdalus nana) és a közönséges mandula Amygdalus communis) telepítése ajánlott.
A többfunkciós extenzív tetőkertek kialakításakor a növényfajok kiválasztásában a fentebb említett elveket tartottuk szem előtt. Azaz, a hazai vegetáció elemiből válogattunk a megfelelő ökológiai igényű fajokat. Ennek megfelelően a Balaton-környéki dolomit és bazalt sziklagyep-társulások jellemző fajait alkalmaztuk. Pl.: Szent István király-szegfű (Dianthus plumarius subsp. regis-stephani), deres csenkesz (Festuca pallens), sziklai csenkesz (Festuca pseudodalmatica), szürke napvirág (Helianthemum canum), kövér daravirág (Draba lasiocarpa), homoki pimpó (Potentilla arenaria), homoki ternye (Alyssum tortuosum), magyar kőhúr (Minuartia frutescens), sziklai kőhúr (Minuartia setacea).

Épületgépészeti, és energetikai koncepció
A beruházói igény alkalmat teremt, hogy az épület általános inrfastruktúra és energetikai ellátását a hagyományos és megújúló energiákat optimálisan ötvöző gépészeti technológiákkal biztosítsuk, a rendszerek demonstratív bemutatása mellett. A beruházás tervezetten két hasonló nagyságrendű ütemben fog megvalósulni. Az első ütemben úgy kell megoldást találnunk az épület fűtésére, hűtésére, valamint szellőztetésére, hogy a következő építési ütem gépészete optimálisan tudjon kapcsolódni a megvalósított rendszerekhez. Ennek érdekében a a gépészeti terek helyválasztása az épület hossztengelye mentén végigfutó elrendezésben a második ütem csatlakozásait, ill. többlet helyigényét is kezelni tudja. A primér hőszivattyús körök kialakítása is az első ütemben elkészül, annak érdekében, hogy a kertészeti és környezeti kialakítás később minimálisan sérüljön.

Az épület fűtése:
Az első ütemben épülő épületrészek becsült hőszükséglete kb. 650 kW. A szükséges hőenergiát talaj-víz hőszivattyúkkal, valamint pelletkazánnal oldanánk meg. A hőszivattyúk a telken lefúrt VDI 4640 szabvány szerint tömedékelt, 100 m mély talajszondákkal működnének. A hőszivattyúk, a pelletkazán és minden szükséges gépészeti berendezés a tervezett földszinti gépészeti látvány térben lennének beépítve. A készülékek a gépészeti tér külső és belső üvegezett felületein keresztül megtekinthetőek lennének működés közben. Az épületben alapvetően a közösségi helyiségek fűtését padlófűtéssel és előfűtött frisslevegő befúvásával tervezzük, az egyéb helyiségekben a padlófűtést fan-coil készülékekkel egészítenénk ki. A szükséges használati melegvizet a fent említett fűtőkészülékekkel állítanánk elő a tetőn elhelyezett napkollektorok előnykapcsolása mellett.

Az épület hűtése:
Az épületrészek összes becsült hőterhelése kb. 800 kW. A hőterhelés az épületek üvegezett felületeinek megfelelő külső árnyékolásával jelentősen csökkenthető. Mindamellett a beépítendő világosító berendezések, elektromos berendezések és az emberi hőterhelést figyelembe véve az épület gépi hűtést igényel. A hűtést egyrészt a lefúrt talajszondák segítségével passzív módon, másrészt folyadékhűtők segítségével oldanánk meg. A folyadékhűtőket a tetőkön, vagy az épület mellett tervezzük elhelyezni. A hűtést alapvetően felülethűtéssel (padló, mennyezet, fal), fan-coilokkal és kezelt levegő befúvásával tervezzük megoldani.

Szellőzés:
Az épületben gépi szellőzés szükséges. A hővisszanyerős légkezelő készülékek után vizes fűtő- és hűtő kaloriferekkel kezelnénk a befújt levegőt, így azok a szellőztetés mellett az épület fűtésére és hűtésére is rásegítenének. A légkezelő berendezéseket a földszinti gépészeti térben és a tetőkön kialakított szellőző gépházakban tervezzük elhelyezni. Az épület szellőztetéséhez szükséges levegő befúvásához és elszívásához nagy dimenziójú légcsatornákra van szükség, melyek elhelyezhetőségét az épület tervezésénél figyelembe vesszük.

Villamos energia:
A beruházás költségeinek kontrolálhatósága miatt a ma még rendkívül drága fotovoltaikus rendszer az épületegyüttes második ütemében valósítható meg. A tervezett amorf kiállítótéri alakzat tetőzetébe integrált napelemes rendszer, és a volt gyárkéménybe rejtett szerkezetre szerelt demonstratív látvány célokat is szolgáló szélturbina segítene rá a villamos igények kiszolgálására. A napelemek által termelt villamos energiát invereterek segítségével tápláljuk be az épület villamos rendszerébe. Amennyiben a napelemek pillanatnyi többletet termelnek, mint az épület igénye, akkor a felesleget az áramszolgáltató hálózatára visszatáplálva („ad-vesz” mérőórán) értékesítenénk. A napelemes rendszer éves-, illetve, pillanatnyi termelése a „látvány-gépészetben” kijelzésre kerülne

tervezők:
Sárközi Csaba
Tubákos Ádám
Kristály Anikó

munkatársak:
Kun Tamás
Császár Szabolcs